Újra Plovdivban

Újra Plovdivban

Amikor ezek a sorok a Timár mix honlapján megjelennek, akkor cégünk apja, Timár Gábor a
világbajnoki vándorkupával és két szövetségi kapitány fiával együtt már a bulgáriai Plovdivba
érkezett. Ott rendezik ugyanis az idei Masters, Veterán és Mozgáskorlátozott
horgászvilágbajnokságot.

Gábor veterán VB aranyos címvédőként viszi magával a vándorkupát, Dani
fia a Masters válogatottat, Szabolcs a veteránokat „igazgatja” . Tavaly, Franciaországban a
Mozgáskorlátozottakkal együtt mindhárom válogatottunk aranyérmes volt, s egyéniben az idős
bajnok, Gábor nyakába akaszthatták a legfényesebb érmet. Ne jósoljunk, viszont reménykedjünk!
 
 
Hú de régen is volt! 1989-ben amikor a Magyar halfogó válogatottban ott ült a Plovdivi horgászpálya
partján egy fiatal ember, és most megint ott ülhet, ott ül majd 35 év után, de korának megfelelően
már a veteránok között. Vajon ugyanolyan kapros még az uborkaleves, ugyanott árulják a faszénen
pirult csirkét- – tehetnénk föl a lényegi kérdéseket, de hagyjuk ezeket a múlt ködébe veszni. Kezdjünk
el egy beszélgetést Timár Gáborral, amit most félbehagyunk ugyan, de egy hét múlva jöhet a
folytatás.
 
 
- Miért nem vagy a horgászok között kérdezem a felnőtt OB szegedi középdöntőjén jó két
hete, amikor a vízparton éppen a Timáros fiúk mögött „kibicelve” osztja a halakat hozó
tanácsokat?
- Sajnos egészségügyi okai vannak. Az orvosok nem engedélyezték a folyamatos erőpróbát, a
fokozott igénybevételt. Kénytelen voltam megbarátkozni azzal, hogy egyelőre mindössze
egyetlen versenyre van engedélyem, de ahhoz kétség sem fért, hogy az a Plovdivi
Világbajnokság lesz! Nyilván mindig a legjobbat igyekszünk kihozni a történetből. Akikkel
megyek, szinte mindent megtapasztaltak ami a horgászatban lehetséges. Többségük 70
fölötti, rengetek kitüntetéssel a mellükön, én még 68 évemmel a fiatalok közé tartozom.
 
 
- Mit szólsz az eddigi kiemelkedő Timár mixes szerepléshez, hiszen az utolsó nap előtt
magabiztosan állnak a fiúk? ( Azóta tudjuk ,hogy elfoglalták a dobogót és mind a 7
Timá rmixes továbbjutott.)
- Ide pihenni, kikapcsolódni jöttem ugyan, de azért újra kevertem a
fiúknak azt az etetőanyagot, amivel a kétezres évek elején Nagy Andris nyert itt Országos
Bajnokságot. Ez a Competition Carp, amibe ezúttal több fűszer került és sötétre színeztük át.
Az alapozó etetésnél ehhez nyúltak a fiaink. Szegeden a pontyhorgászat adja az alapot, a
tömeget, de a precíz kárászhorgászat híján ez most kevésnek tűnik. A pontyok esetében is a
folyamatos estetés volt a kulcs és a megfelelő csalivezetés is jelentősnek mondható. Ami a
helyzetüket illeti, reményteljes, hogy Szolnokon finom pecára kell készülni, és ezt mi
szeretjük. Amit még fontosnak tartok, hogy ezek a fiúk képesek csapatként viselkedni,
egymással titkokat is megosztani és örülni egymás sikereinek. Hála Istennek eljutottunk
ahhoz, hogy én már nem nagyon kellek oda. Ha a jelenlétemmel hozzá tudok tenni a
szereplésükhöz, mint mondjuk most is akkor itt vagyok.
 
 
- Viszatérve a világbajnokságra, ugye a szerelékek készen vannak? Te is készen állsz már,
legalábbis fejben?
- 20, 25, 30 centis előkék megkötve, csináltam néhány szereléket rakósbotra, valamennyi
szereléket snecizőbotra, kötöttem snecizőhorgokat is. Megérkeztek az új matchbotjaink, ezek
4,20-as saját márkás botok. Ezekkel célbalövés lesz, kipróbálom ezeket is. Olyan nem lehet,
hogy valami is hiányzik majd. Az idén megkértem Csöregi Bazsit, legyen a segítőm, a hátterem. Lehet hogy matchbotról is fog szólni a verseny. Aztán, ha nem csinálom jól, lehet
hogy megver a minitoldóval, de az is lehet, hogy utólag majd a vállamat is lesz miért megveregetni.
 
 
- Álmodtál már arról, hogy kétszeres világbajnok leszel?
- Nem szokam ilyenekről álmodni. Odamegyek, lehorgászom amit kell, aztán meglátjuk mire
elég. Nehéz, meg felelőtlen is lenne, hogyha azt mondanánk, hogy odamegyünk és minden jó
lesz. Olyanok vannak itt, akik már nagyon sokat letettek az asztalra, franciák, olaszok,
angolok, akiknek ha teleaggatnák a nyakukat az érmeikkel akkor már négykézláb járnának. Ez
presztizscsata, és Idézőjelben „véres” de aztán a végén összeborulunk.