Folyóvízi tanácsok

A folyóvízi horgászat igazán különleges válfaja a horgászsportnak. A tavi horgászattal ellentétben itt rengeteg bizonytalan tényező van, a legtöbb esetben nem tudhatjuk, hogy mit rejt a kiszemelt partszakasz, na és persze a horogra is gyakran kerülhetnek meglepetésvendégek.

 dunai-márnák.jpg

Talán közhely, de a horgászatban általában nem nagy dolgokon múlik sikerességünk, hanem rendszerint az apró részletek és fortélyok azok, amelyek előnyt jelenthetnek számunkra a halakkal szemben. Ez különösen igaz a folyóvízi horgászatoknál. Míg egy megszokott tavi pecánál a szokásos halakra horgászunk mindig ugyanabban a vízmélységben, ami akár éveken keresztül sem változik, addig az élővizeken sosem tudhatjuk előre pontosan, mi kerülhet a horgunkra, valamint egy gyorsan jött áradás vagy apadás következtében az előttünk lévő vízoszlop óráról órára (drasztikus esetben percről percre) változhat.

adalekok.jpg
Az egyik legfontosabb kérdés az élővízi horgászatnál nem más, mint a megfelelő horgászhely keresése. Előnyösek lehetnek az olyan részek, ahol a víz folyási sebessége hirtelen megváltozik, valamint a visszaforgók, medertörések és a rendkívül lelassult szakaszok is sok halat rejthetnek. A lényeg az, hogy ezeket a szakaszokat megfelelően meg is tudjuk horgászni.
Ezeknek a különleges tényezőknek köszönhetően a folyóvízi felszerelésigények is részben mások, mint az állóvíziek. Kezdjük az etetőkosaras módszerrel. Ha nagyobb folyóink halait tűzzük ki célul, akkor mindenképpen fel kell készülnünk az erősebb sodrásra. Ahhoz, hogy mindig az etetésünk helyén tudjuk szerelékünket felkínálni, szükségünk van egy nagyobb, 80-150 gramm körüli etetőkosárra. Ám gyakran még az sem mindegy, hogy ez milyen. Célszerű kifejezetten folyóvízi vagy „river” névre hallgató típusokat választani belőlük, mivel ezek rendelkeznek minden olyan tulajdonsággal (támasztékkal, körömmel), amelyek a maximális stabilitást garantálják a legnagyobb sodrásban is. Nem utolsó szempont, hogy a kosár fala kellően sűrű rácsozatú legyen. Ez azért szükséges, hogy az etetőanyagunk csak lassan tudjon kioldódni belőle, és lehetőleg egy ponton fejtse ki csalogatóhatását.
A nagyobb kosarakat azonban nem lehet akármilyen bottal bejuttatni a kívánt távolságra. Mindenképpen szükségünk lesz egy erős, gerinces feederbotra, ami bevágáskor nemcsak a kosár nagy súlyát, de halunk első kirohanásait is kellően fel tudja dolgozni. A hosszát tekintve már lehet kompromisszumokat kötni, ám a legjobban alkalmazható folyóvízi botok 390 és 420 cm közöttiek.
A folyóvízi finomszerelékes úszós horgászatot két részre bonthatjuk. Egyrészt a bolognai és spiccbotos horgászatra, ami külföldön rettentően nagy rajongótábornak örvend, de itthon csak egy bizonyos réteg űzi, valamint a rakósbotos horgászatra. Ez utóbbi egyre elterjedtebb, szerencsére egyre több horgászt érint meg az úsztatás szépsége.
A rakósbotos úsztatáshoz szükségünk van egy erősebb, akár pontyozó rakósra, ami bírja a keményebb igénybevételeket. A topszetekbe érdemes erősebb csőgumikat fűzni. Általánosan jól használható méretek lehetnek az 1,8-2,4 mm vastagságúak. Ennek következtében akár vékonyabb zsinórral is készíthetjük szerelékünket. Keszeghorgászatnál elegendő lehet akár a 0,16 mm vastagságú főzsinór, míg nagyobb testű halak horgászatához a 0,18-0,20-as is. De ami ennél is fontosabb, hogy megfelelően összehangolva szerelékünket a gumizásunkkal, lehetőségünk nyílik a körülményekhez viszonyítva rendkívül vékony, akár 0,10-0,12-es előkéket használni, ami hatványozottan több kapást eredményezhet. Az úszókat tekintve használhatunk hagyományos, duci típusokat, de egyre többen használják a kifejezetten folyóvízi horgászatra kifejlesztett lapos úszókat is. Míg az előbbivel inkább a folyamatos vagy enyhén lassított úsztatásos csalivezetést alkalmazhatjuk sikeresen, addig az utóbbit használva a teljesen lelassított vagy akár a megállított csali elérése sem lehetetlen.
A folyóvízi horgászatok egyik legsarkalatosabb pontja az etetési ritmus és a megfelelő etetőanyag kiválasztása. Nagyobb sodrású vizeken kétféle etetési stílust alkalmazhatunk. Az egyik, amikor kisebb mennyiségű alapetetéssel indítunk, de a horgászat időtartama alatt folyamatosan és rendszeresen juttatjuk be az etetőanyagunkat. Ezt úszós horgászatnál kézzel történő etetéssel, míg feedernél sűrű, akár 3-4 percenkénti új dobással tudjuk elérni. A másik etetési módszer, amikor egy relatív nagyobb mennyiségű alapozást végzünk, majd ezután ritkább ütemben, de rendkívül pontosan etetünk rá. Ez különösen eredményes lehet óvatos halak horgászatakor, mivel így táplálkozás közben ritkábban zavarjuk meg őket. Ahhoz azonban, hogy kevesebb etetőanyaggal is fent tudjuk tartani a halak érdeklődését, valóban nagyon pontosnak kell lennünk. Rakósbotos horgászatnál ezt az igényt hivatott az úgynevezett etetőcsésze (cupkit) kiszolgálni. Segítségével – kis túlzással – akár egymásra is helyezhetjük etetőanyag-gombócainkat.

kajakeverés.jpg
Etetőanyagunk kiválasztásánál figyelembe kell vennünk a meghorgászni kívánt víz mélységét, sodrását és célhalaink fajtáját, táplálkozási szokásait. Általánosságban elmondható, hogy a folyóvízre készült etetőanyagok tapadós, nehéz szemcséket tartalmazó keverékek, ám az extra körülményekhez igazodva vannak adalékok, amelyek előnyös irányba befolyásolhatják ezeket a tulajdonságokat. Az egyik legelterjedtebb folyóvízi adalék nem más, mint a Timár Mix PV1. Ennek segítségével keverékünknek plusz ragasztóhatást adhatunk, emellett kellemes édes íz is társul hozzá. A másik kihagyhatatlan adalék, a Timár Mix Mosott kavics súlyának köszönhetően etetőanyagunk biztosan egy helyben fog maradni.
Az igazi hatékonysághoz azonban ismernünk kell a folyóvízi halak kedvenc eledeleit. A márna és a paduc ízlése nagyon egyforma, különösen szeretik a büdösebb illatú etetőanyagokat. Horgászatukhoz tökéletes a Timár Mix Folyóvízi Sajtos keveréke, amelynek nevéből már láthatjuk, hogy markáns, parmezánsajtos ízesítést kapott. Ez egy univerzálisabb folyóvízi etető, szinte bármikor eredményesek lehetünk vele. Ha célhalaink leginkább szilvaorrú keszegek, akkor mindenképp az Elite River Goldot ajánljuk, ami már megannyiszor bizonyította, hogy a szilvák alig tudnak ellenállni neki. Enyhén sajtos, fűszeres íze és illata már több nemzet válogatottjának elismerését elnyerte, és megelégedéssel használták több világversenyen, mint például a 2018-as Európa-bajnokságon Radecében. Folyóvízi dévérkeszegek, karikák horgászatához pedig mi mást is ajánlhatnánk, mint egy örökös kedvencet, a Timár Mix Folyóvízi keszegezőt. Meglepő ár-érték arányával egy rendkívül horgászbarát etetőanyagot kapunk, ami sok extra alapanyagának köszönhetően a keszegfélék kedvencévé vált.

bazsi-szabi-duna.jpg
Figyeljünk oda tehát a részletekre, hiszen az előbb említett apróságok segítségével akár néhány órás folyóvízi horgászat alatt is rendkívül eredményesek lehetünk.